Könyvtest fűzése

Amit mindenképpen tudnia kell, ha könyvet szeretne készíteni

Használati eszközeink megformálása az évszázadok folyamán fokozatosan megtelt díszítő, esztétikai, művészi értékekkel egészen addig a határig, hogy használati értékük esetenként elveszett, művészi alkotássá, vagy jelképekké alakultak. (sisak – korona, buzogány – jogar)
Egyedi könyveink esetén őrizzük meg a használhatóság, az időtállóság és a mérsékelt különlegesség mértékét!

Hajdanán, fiatal kéziszedő szakmunkásként magunk között vagy más kollégák ugratására a három nyomdaipari alapszakmát rangsoroltuk: 1. Szedő. 2. Gépmester. 3. Könyvkötő. Azóta igencsak megváltozott a helyzet. Szedő? Olyan már nincsen. Gépmester 500 éve van és még lesz is sokáig. Könyvkötő 1000 éve is volt és reméljük még lesz is egy ideig.

Az 1930-as évekig számos kézműves könyvmanufaktúra működött. A kiadók bevett gyakorlata volt az un. kiadói kötésben való megjelentetés. (Ma egyes, a múltban vágatlan kötésben megjelent ritkaság,  értékes árverési tétel.) A vásárló elvitte az ily módon kiadott könyvet valamelyik könyvkötő műhelybe és ízlésének, könyvsorozatának megfelelően beköttette.

Sajnos a könyvkötő szakma, a kötészeti munkafolyamatok gépesítésével sokat vesztett megbecsüléséből, betanított munkakör lett, a képzésnél már nem a kézműves gyakorlat a fontos, hanem a gépismeret. A digitális nyomtatás azonban ismét megnyitotta a lehetőséget az egyedi kötészeti megoldások felé, sőt határozott igény merült fel a kispéldányszámú kiadások bekötésére, mely túllép a ragasztókötésen. Ugyanakkor a szakemberek elfogytak. A fiatal generáció – aki még becsüli és szereti ezt a szakmát – iparművészetnek tekinti, amiben van is valami.
A digitális formakészítés és nyomtatás ma már káprázatos lehetőséget nyújt mindenkinek mélyebb szakmai ismeretek nélkül is könyvének elkészítésére mindaddig, amíg a kinyomott ívekből forgatható könyvet nem kell készíteni. Itt általában megáll a tudomány.
Jó tanács: Forduljon szakemberhez! Aki azt fogja mondani, hogy „nincs rajta kifutó, rossz a szálirány, nem jó a kilövés, “ stb. és egy halom szakkifejezést használva elmagyarázza, hogy miért kell az elejéről kezdeni az egészet, és ha már előröl kezdi, a fattyúsorokat irtsa ki a tördelésből, nem beszélve a temetésről és a lakodalomról.

A saját könyv elkészítéséhez néhány jó tanács

Wordben írott és tördelt szöveg annyiszor fog áttördelődni, ahány számítógépen megnyitják. Tehát Word dokumentumot ne adjunk nyomdába, ha a saját gépünkön látott formát és tartalmat szeretnénk kinyomtatva viszontlátni! Általánosan elfogadott az un. PDF formátum, melyet ha helyesen lett megírva minden nyomda elfogad.
Ügyeljünk arra, hogy indokolatlanul színeket ne használjunk, mert a digitális nyomógépek a színes nyomatok számát automatikusan külön számolják, ezt a gépkezelő nem tudja befolyásolni. Az ára viszont tízszerese a fekete nyomatnak. A digitális fényképezőgépek és a szkennerek alapbeállításban általában RGB színben adják a képet, még akkor is, ha fekete fehér képről van szó. Gondosan ellenőrizzük, hogy a fekete-fehérben tervezett képeink, szövegeink, díszítő elemeink valóban feketében, szürkeárnyalatban legyenek elmentve.
Nem kell mindenhez értenünk, de legalább alapfogalmakkal legyünk tisztában!

A formakészítés (tördelés) néhány alapfogalma

A könyv nyers mérete a nyomandó papír ívméret 2-4-8 rétre hajtott alakja.
A vágott méret ugyanez körülvágva, tehát a könyvtest mérete. A nyomdászok mindig a vízszintes méretet írják előre. Ha a magasabb szám szerepel előbb, akkor fekvő alakot jelent. Sok félreértésre adhat okot, ha ettől a szabálytól eltérünk.
Tükör. Az a területe a vágott méretnek, melyen belül kívánjuk a szöveget és képeket elhelyezni. Az oldalszámokat, élőfejet ezen kívül helyezzük el.
Margók. Kötés, fej, láb, vágás felé eső margók. A tükör és a vágott méret közötti távolságok. Ezek adják a tükör elhelyezkedését.
Kifutó. Azok a képek vagy díszítő elemek, melyek a tükörből kilógnak, illetve a vágott méreten is túlnyúlnak. Ez nagyon fontos fogalom. A kifutó elemek a vágott méreten kívül minimum 3 mm-el fussanak ki. Erre azért van szükség, mert a papírt nem lehet olyan pontosan hajtogatni, vágni, hogy a képbe se vágjunk bele és fehér papírszél se maradjon a méretre vágás után.
Még számtalan fogalmat kellene leírni, de végül is nem tankönyvet írok.

Formakészítés

Papírral kapcsolatos fogalmak

Grammsúly: az 1 négyzetméter papír súlya. 150 g/nm-ig papírnak, a fölött kartonnak, 500 g/nm-től  lemeznek nevezzük. A lemezeket már a vastagságukkal határozzuk meg. 1, 2, 2,5, 3 mm vastagságokat szoktunk használni.
Ív méretek: B/1, 70×100 cm, B/2 50×70 cm … A/1, A/2, stb. Sok féle méret van forgalomban, a betűjelzések utáni szám az ívek felezéséből következnek. A gyári jelzések tartalmazzák a méretet. Itt a második számmal párhuzamos a szálirány. Tehát a 70×100 cm jelzésű ív hosszanti szálirányú, a 86×61 cm jelzésű ív kereszt szálirányú.
A szálirány a papír gyártási iránya, ahogy a rostok a gép futási irányában rendeződnek. Kötészeti szempontból a legfontosabb fogalom. Minden anyag szálirányának a kartont és vásznat is beleértve a könyv gerincével párhuzamosan kell futnia.

Papír típusok

Fatartalmú könyvpapírok, a fatartalom miatt idővel megsárgulnak, a levegőből savat vesznek föl, ezáltal törékennyé is válhatnak.
Famentes papírok, időtállóak, jól kezelhetőek, elsősorban szövegnyomásra használjuk, de digitáls nyomtatás esetén képek nyomtatására is alkalmas, mivel a tóner nem beszívódik, hanem a felületébe beég. Ezáltal egész jó minőségben képeket is lehet rá nyomtatni.
Felületkezelt, régebbi nevén mázolt, legújabban műnyomó papír. A papírt valamilyen zárt, sima felülettel vonják be. Kötészeti szempontból nehezen kezelhető, kevésbé ragasztható, könnyen kitörik a hajtásoknál. A szálirány betartása fokozottan érvényes szabály.
Volumenizált papírok. A papírt habosító anyaggal teszik azonos súly mellett vastagabbá. Célja, többek között, hogy a könyv vastagabbnak látszik azonos oldalterjedelem mellett.
Jelzése egy szorzó (pld. 1,5) szám, mely azt jelöli, hogy mennyivel vastagabb egy azonos grammsúlyú volumenizálatlan papírnál.
Kreatív papírok. Fő ismérvük, hogy sokszorosába kerülnek, mint egy normális nyomópapír. Így hívnak minden olyan speciális felületű és színű papírt, mely különleges megjelenést hordoz. Használatukat jól át kell gondolni, mert gyakran csak azért alkalmazzák, hogy drága és kirívó legyen. Az erősen prégelt felületek nem alkalmasak digitális nyomtatásra. A papírgyárak évről-évre hozzák ki az újabb – vélt divat szerinti – papírokat, kartonokat. Egy-egy jól bevált típus egyik napról a másikra eltűnik.
Digitális papírok. Kimondottan a digitális nyomtatáshoz kifejlesztett papírok. Ma már a xerox rendszerű nyomógépek esetén nincs már különlegesebb jelentőségük. A normál nyomópapíroknál tömörebb, simítottabb felületűek. A tintasugaras gépeknél viszont nagy a jelentőségük.
Panoramic fotókönyv papír. A legújabb fejlesztésű különlegesség. Egyik oldala nyomtatható, míg a hátoldal olyan ragasztó anyaggal van bevonva, mely csak egy meghatározott préserő hatására aktivizálódik. A megnyomott ívet középen kettéhajtva egymás után sorakoztatjuk, megpréseljük és egy 180 fokban nyitható fotókönyvünk lesz.

Panoráma fotókönyv

Merített papír. Hagyományos technológiával, merítőszitával készül. Igen drága, különleges könyvekhez, inkább művészi kivitelekhez, nagyon átgondoltan alkalmas. A régi 17. század körüli merített könyvpapírt ma nem tudják (vagy nem akarják) előállítani. Eddigi történetünkben egy alkalommal használtuk könyvhöz. Egy 17. századi családtörténeti dokumentumot kellett hűen reprodukálni. A merített papírt külön erre a célra gyártattuk le.
Itt kell megemlíteni a vízjelet. Drótból kihajlított figurát erősítenek a szitára, ez által a papír ott vékonyabb, így átvilágítva kirajzolódik a jel. Ma támpontot ad a kutatóknak a keletkezés helyére és időpontjára.

Digitális nyomtatás néhány alapfogalma

Felhasználói szempontból a kétféle festékezési módot érdemes megjegyezni.
A Xerox rendszerű toneres nyomtatók a mikron méretű száraz festékszemcséket 100-130 C fok körüli hőmérsékleten a papírba égeti. A legtöbb digitális nyomógép ezzel a technológiával dolgozik. A festékréteg vastagságától, a beégetés hőfokától és a fixáló anyag mennyiségétől függően a festék kifényesedik, mely esetenként előnyös, máskor kellemetlen hatású is lehet.
A tintasugaras nyomtatók folyékony festékeket használnak, részben irodai, részben nagy teljesítményű poszternyomtatók, tekercsnyomtatók. Itt is lényeges a tinta, mely lehet vízbázisú vagy oldószeres.
Az otthoni tintasugaras irodai nyomtatónkon könyvet nem célszerű nyomtatni. Speciális papírigényű, melyek általában egyoldalasak, a tinta nagyon drága, a festék vízérzékeny és nem időtálló.
A nyomtatás felbontása lehet 300, 600, esetleg 1200 dpi, azaz vonal/inch. Nem azonos a rácsfelbontással. Ez utóbbi az árnyalatos képekre vonatkozik, mely általában 70 vonal/cm. (A nyomtatott képünk minőségét elsősorban magunk határozzuk meg, mikor a felvételt készítjük, vagy szkenneljük.)
De térjünk rá a lényegre, sikeresen kinyomtatott könyvünkre, annak bekötésére.

A könyv szerkezete, részei, tartozékai

Meglepő az olvasó emberek között is a tájékozatlanság, hogy magát az eszközt, a tárgyat nem ismerik.

A könyv szerkezete

A könyvtest

A könyvtest lehet ragasztott illetve fűzött. A ragasztás is két féle módon történhet, melegragasztóval, mely hőre olvadó műgyantával köti össze a lapra vágott könyvet. Előnye, hogy különböző felületkezelt papírokat is megragaszt. Hátránya, hogy szilárd, nehezebben nyitható egyenes gerincű könyvet ad. Az utólagos gerinc gömbölyítés egy idő múlva a ragasztó zsugorodása miatt kiegyenesedik. Évtizedes távlatban a ragasztó törékeny lesz, a könyv lapokra eshet. További hibalehetőség , hogy a toneres digitális nyomat – amennyiben a gerinchez is befut – melegre a festék olvad és hozzáragad a következő laphoz. Lapozáskor feltépődik. A hideg ragasztóval, legyezősített ragasztással készült könyvtest szebben nyílik. A technológia lényege, hogy a lapravágott könyvet gerincnél gondosan kiütve egy szorítóba téve úgy, hogy a gerinc 3-4 cm-t kilóg, gerincével felfelé fordítva a lapokat legyezőszerűen elcsúsztatjuk mindkét irányba és folyékony ragasztóval megkenjük, majd ismét egyenesbe állítva papírt vagy szitaszövetet (gázsit) ragasztunk a gerincre. A műnyomó jellegű, felületkezelt papírokat nem lehet tartósan ezzel megragasztani, mert a ragasztó nem szívódik bele a papírba.
Legszebb a hagyományos cérnafűzésű könyv. Készülhet kézi vagy gépi fűzéssel. A íveket tűvel, cérnával egymáshoz fűzzük. A könyvtestet oldalak, lapok, ívek alkotják. Páratlan oldalas könyv nincs (legfeljebb a digitális könyvolvasóban), egy lap két oldal és egy ív minimum 4 oldal, de az un.
nyomdai ív 16 oldal és nem keverendő össze a szerzői ívvel, mely 40.000 karakter, tehát a könyvkötéshez semmi köze nincsen.
A könyvtest gerince lehet egyenes vagy gömbölyített, illetve bordás kiképzésű. (Erről később írok)
A könyv testéhez kötődik, ragasztódik keménytáblás könyveknél az előzék, mely hátul is megismétlődik és mégsem hátulzék a neve, hanem első és hátsó előzék.
Kialakítási módja többféle lehet, de csak kettőt említek az un. sima előzéket, melyet az első és utolsó ív élére ragasztunk, majd ezeknek a könyvtáblába ragasztáskor lesz jelentős tartó szerepük. A vászon- vagy bőrnyílásos előzéknek már igen komoly szerepe van a könyv élettartamát tekintve. Ez utóbbi esetben az előzék két különálló lap. Az egyik lap vékony bőr vagy vászoncsíkkal áthajlik az első és utolsó íven és ezt a bőr vagy vászoncsíkot ragasztjuk majd a könyvtáblához. Rendkívül erős könyvünk lesz. Az előzék másik lapját majd a táblára fogjuk kasírozni (telibe ragasztani).

A könyvtest díszítése

Élmetszés. A körülvágott könyvtest éleit finoman megcsiszolva festeni, aranyozni, poncolni lehet igen változatos – sokszor bonyolult – technikával. Elsősorban díszítő elem, de a fejmetszésnek gyakorlati szerepe van abban, hogy kevésbé piszkolódik, könnyebben tisztítható, portalanítható.

Színezett élmetszesPoncolt élmetszes
Oromszegő. Ma már gyári termék, színes fonállal beszegett szalag, melyet a gerinc alsó és felső élére ragasztunk, úgy, hogy részben takarja alsó és felső élét. Esztétikai és védő szerepe is van. Lehet kézzel is oromszegőt varrni akár több színű selyem fonalból.

Oromszegő
Jelzőszalag. Tömegtermelésben manapság ritkán használják, mert nem gépesíthető a felragasztása. Egyedi könyvnél ne feledkezzünk meg róla!
Elkészült a könyvtest, melyet két présdeszka között lesúlyozva pihenni hagyunk. Ez a digitális nyomatnak jót tesz, mert az erős hőhatás miatt meghullámosodott papír felvéve a páratartalmat kezd kisimulni.

A könyv táblája

Ahhoz, hogy egy könyvtábla grafikáját pontosan megszerkeszthessük, ismerni kell, az un. kiterített méretrajz adatait.

Könyvtábla szerkezete

Egészpapír tábla. A teljes könyvtáblát a grafika tölti ki. A tervezés gyakori hibái: nem számol a pontos gerincvastagsággal, figyelmen kívül hagyja a nyílást, nem veszi figyelembe, hogy a vágott könyvméreten felül a peremek méretét is figyelembe kell venni, nem számol hozzá még legalább 15 mm kifutót.
Egészvászon tábla. A papírt vászon helyettesíti. Ebben az esetben a grafikai terv további korlátok közé szorul, mivel a nyomtatás mechanikus eszközökkel, vagy szitanyomással valósítható meg, bár jelenleg kísérletezünk festővászon nyomtatásával poszternyomtatón. Az időt álló felületkezelés az egyik fő probléma. Az egyedi könyv különlegességét gépi hímzéssel is lehet fokozni.
Egészbőr tábla. Ez már tapasztalt könyvkötő szakember munkáját igényli. A grafikai tervezés még több korlát közé szorul. Egyedi könyvhöz csak egy logó, monogram, elkészítésére telik, inkább olyan helyre vigyük, ahol még fellelhetők régi réz vésetek, aranyozó betűk. (Sajnos itt nem működik az interneten küldhető látványterv.) A bőr beszerzését bízzuk a könyvkötőre, legfeljebb együtt válasszuk ki. A növényi cserzésű bőrök a legalkalmasabbak, ezt a cserzési módot viszont már nemigen alkalmazzák a bőrgyárak.
Félvászon vagy félbőr tábla.
Félbőrös könyvtábla
A un. könyvtári kötések igényeit elégítette ki. A cél a tartós kötés és a drágább anyagokkal való takarékosság. Ez a kötésmód is kifejezetten az egyedi kötésmegoldások területe lett. Gépesítése nincs megoldva, tehát mindenképp egyedi. Elegáns, és tartós kivitel, mely küllemében is ezt az érzetet kelti, mivel – ha nem is tudatosan – a könyvtárból kölcsönzött könyvet idézi. Általában a borítón nincs szöveg, a tartalmi információkat a gerinc „címke” őrzi. Lehet azért a borítón is szöveget elhelyezni, viszont ilyenkor kisebb sarkot kell tervezni, hogy a borító grafikai felületét ne zavarja.
A valódi bordás könyvek. Talán ezt a kivitelt mondhatjuk az abszolút egyedi könyvkötésnek. Jóval megelőzte Gutenberget. Míg az előzőkben írt megoldások két fő elemet jelölnek, mint a könyvtest és a könyvtábla, melyeket a hüvely, a nyílás és az előzék tart egyben, addig a valódi bordás (vagy akár látható borda nélkül is) könyv egy egészként épül fel. A fűzőállványra kifeszített len vagy kender spárgára a könyv íveit egyenletesen körülhurkolva fűzzük föl, majd a spárgából egy-két centit meghagyva levágjuk és selymes finomságúra eldolgozva felragasztjuk a tábla lemezre. A fa- vagy kartonlemezzel összedolgozott könyvtestre ezután húzzuk fel a bőrt, melyet előzőleg keményítővel felpuhítottunk. Itt hibázni nem szabad, mert az egész könyv ismételendő.

Bordára fűzés

Még tapasztalatlan koromban kedves könyvkötő barátom – Rácz Feri –, a két technológia közötti minőségi különbséget úgy magyarázta, ha ezt a valódi bordás könyvet most kidobom a harmadik emeletről, ez még akkor is könyv marad.
Manapság az élettartam is szempont lehet az egyedi könyv készítésénél.
Egy pillanatnyi alkalomra készült, tartalmában sem időtálló könyv készülhet ragasztókötéssel, kartonborítással.  Élettartama: 1-10 év.
Keménytáblás papírkötésben készített kötet, mely pár év múltán úgyis kibővítve újra előkerül. Élettartama:  5-15 év.
Egészvászon vagy egészbőr kötések. Családtörténetek és olyan munkák, melyek talán 50 év múltán ismétlődnek vagy soha. 15-50 év.
Félbőr- félvászon kötések, szintén hosszútávra készített darabok, olyasmik, melyet gyakran forgatunk. Például magunk részére összeállított szakácskönyveink. 50-100 év.
A valódi bordás bőrkötések élettartama tapasztalat szerint 500 év. Különösen, ha bőrbalzsammal évente egyszer átkenjük, pótolva a kiszáradt bőr zsírtartalmát.
A kőbe vésett vagy kerámiába égetett információhordozókon kívül vajh melyik adathordozó lesz még olvasható 500, 1000 év múlva?

 

Kelemen Eörs