Hogyan kertészkedtünk a XVII. században?

XVI. és a XVII. században a reneszánsz szellem a középnemesi építkezésekre is hatott. A főúri családok előszeretettel építtettek díszkerteket. A késő reneszánsz legkiválóbb emléke a pozsonyi Prímáskert, amelynek elméleti és gyakorlati jelentősége évszázadokra meghatározta kertművészetünket.

A kert Lippai György érsek nevéhez fűződik, unokaöccse Lippay János A Posoni kert című könyvében az érseki kert növényeit és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati, termesztési munkálatokat írta le saját tapasztalatai alapján, fűszerezve azokat megjegyzéseivel, elemzéseivel.

Lássuk mit tanácsol nekünk Lippay Az formák ki-ültetésérül
Tanácsok a gyönyörű ágyásszegélyhez 1664-ből

„Minekutánna a formákat a földön ki-intízte valaki, és az ágyaktúl az utakat el-jegyzette, el köll azokat választani, az ösvényeket egy kevésé alább ásván: és a ki-ásott földel az ágyakat föllyebb töltvén, melly igen paraszt munka, és az formákat is minden esztendőben újjitani kölletik. Mert az eső-is le-mossa, a Napnak súgari-is, és hidegnek fúlánkja hamarébb ki süti a virágokat, és azoknak gyökereit. Jobb azért ha az ágyacskákat az ösvényektűl, vagy szagos, és zöld fűvekkel: vagy alacsony fácskákkal, akik meg-hadgyék magokat nyírni, és bojtossan nőlnek: vagy czifrákra meczett léczekkel: vagy téglákkal választyák-el. Vagy, hogy a tégláknak felét a földbe ássák, felét kint hadgyák a formáknak szélin.
Ollyan füvekkel köll pedig az ágyaknak szélit meg-perémezni: Először, akik az fanyargató hideget, és dereket tele eltűrhessék. Másodszor, akik állandóak, nem csak hólnapig, vagy esztendeig. Harmadszor, akik az nyírést el-szenvedhessék, és az után, bújábban nőlhessenek…..

Az füvek között, legalkalmatosabbak az ágyak szélinek ékítésére, az Isop, Levendula, Spikinárd, Ruta, Zsálya, Isten fája, Romai Kakuk fű, Matra fű, Szék fű, Csillag virág, apró Cziprus fa, alacsony Kruspán, (szerk. megjegyzése: Puszpáng, avagy Buxus Sempervirens) aki minden füveknél leg-alkalmatosabb, és ékesebb. Ezekkel a füvekkel, és Kruspánnal, a táblák középin akár minémű czímereket, neveket, orákat, és minémű czifrát kévánsz, ki-formálhatz.”

Posoni kert

Pozsony, érseki kert összképe (M. Lang metszete, 1663)

A Vénusz órája a vetésre, a Jupiteré az ültetésre szolgál
A virágok ültetésének és vetésének idejérűl

„Az Holdnak változására is, és erejére, igen reá kell vigyázni az ültetésben, és vetésben. Némellyek a Görög Gazdák közzül azt tartották, hogy legjobb ültetni és vetni való üdő, mikor az Hóld nevelkedik: úgy mint negyedik napjátúl hóld töltéig, amikor az föld alatt lappang. Némellyek azt taníttyák, hogy jobb az hóldnak vénségére, hogy nem mint iffiuságára vetni: mert az hóld tölte után, erőtlenebb az hóldnak világossága, és melege, melly két eredeti a termésnek: és ezért vékonyan, s-későbben hathattya által a földnek, gyökereknek, s-magoknak likacskáit s lassabban-is közli vélek a melegséget, s azért az leveleknek buja növéseket meg czáfollya, hogy inkább virágokat, és gyümölcsöket bővebben nemzene. Mindazonáltal a mindennapi figyelmetes vigyázás, kűlönbet tanít: hogy tudnia illik, negyed nappal az újság után, ismét negyed nappal az hóld tölte előtt, vagy utánna, mind jó a gyökereket el-űltetni, hogy jobban virágozzanak….

Csak arra légyen a figyelmetes kertésznek vigyázása, hogy amikor az hideg északi szél fúj, ekkor se ne vessen, se ne űltessen. Az Planétáknak óráját is meg-tartsa. Az Venus, a Vetésre, a Jupiter az űltetésre szolgál.”

posoni kert

Pozsony, érseki palota, az olasz kert részlete (M. Lang metszete, 1663)

Mi képpen változtathatni a virágoknak színeket?

„Háromféle szokatlan színeket találok a virágokban: úgy mint Feketét, Zöldet, és Kéket. Feketét ád az Egerfának a gyümölcse, az ki a fán magátúl meg-szárad: ha apróra megtörik. Zöldet a Rutának leve: Kéket a Búza virág, kit az Erdélyiek sokorlátnak hínak: ha meg-száráztyák és porrá törik. Az kikkel illyenképpen köll élni: Végy Juh ganéjt, azt eczetbe áztasd-meg jól, és egy kevés sót-is vess hozzá. Az után a Ruta levélbűl: avagy a meg-nevezett porokbúl, harmad részt a ganéjhoz képest, keverj öszve véle: egy kis vermet áss jó földbe, s-akár edény kívül is tedd abba ezt az elvegyes ganéjt, akiben köll a plántának, avagy virágnak gyökerét űltetned: az után meg-köll öntöznöd gyakrabban, és szókás szerént véle bánnod. Arra jól reá köll vigyáznod, hogy fejér virágnak gyökere légyen, mellyet akarsz festeni. Mert a fejér szín, leg-könnyebben vészen más színt magához. Ha pedig több színnel akarod virágodat ékesíteni, több színt keverhetsz öszve: az az, mind feketét, zöldet, s kéket, az mint akarod….

Az öntözéssel is változtathatod, a virágoknak színekit. Ha tudnia illik, igen kövér, és búja földet választasz, azt az napon megszáraztasz, míg porrá lészen: rostáld jól  meg, s-avval rakd meg az edényt, és ültesd belé a fejér virágnak gyökerét: és más vízzel ne öntözd, hanem a festet vízzel. Étszaka, vagy esőben födél alá vidd. Mikor pedig szép üdő van, Napra ki-tedd. Ha vörös rósa színűt akarsz, főzd meg jól a Börzöngőt hogy harmad, vagy negyed része bé-főjjön, és mikor meg hűl, avval három hétig, reggel és estve öntözd. Hasonlóképpen, ha zöldel akarsz őntőzni, főzd meg a varjú tövisnek jól meg-ért gyümőlcsét, főzd meg vízbe, facsard ki, és annak levével őntőzd meg a gyökeret a mint föllyebb. Azonképpen sárga lész a virág, ha sáffrányos vízzel öntözöd. Avagy az meg-nevezett varjú tövises éretlen gyümölcsét. Sz. Lőrincz nap tájban ha meg-szeded, és vízbe meg-főzöd, sárga színt ad, ha elsőben meg-szárasztod is: noha tulajdon színét is néhúlt meg-tartya.”

 

Veteményes Kert: Melissa

„Méh fű, vagy méreg nyomó fű. Ennek sok ágai nőlnek egy résznyi magasságra: és néha föllyebb. Az levele egy kevéssé széles, középszerű hegyes, környös körűl czipkés: pásit színű zöld, az szaga ollyan, mint az  jó illatú citromnak, ha igen meg nem töri: az szárai környűl halvány, sárga virágjai nőlnek, mint-egy hüvelykekben. Az magva ollyan, mint az harang-virágnak: csak hogy kissebb. A méhek igen szeretik…
Az étkekbe, nem igen élnek véle: hanem az fűves tortában, sásában: keveset Misculantia salátában. Bort rólla innya, igen jó, s-egészséges. Jó zsíros földet szeret, magon is vetik, s-gyökéren-is ültetik.
A Melissa, hatalmas-képpen meg-erősíti, és vigasztallya embernek szívét: főképpen, amikor az éjtszakai szorongások, álmában reá jőnek. A bánatot, és melancholiát el-űzi: ha fejér borba megfőzik, és ennyihánynap isznak belőlle. Mellyét-is igen tisztittya embernek….Ha azt a vizet, kiben Méh-füvet főztek, amikor embernek foga fáj, melegen szájjában tartya: elűzi a fog-fájást.
Ha kit a méhek meg-csíptek, tegye reá ezt a füvet: elvészi a fájdalmat. Ha zavaros borba teszik megtisztittya.”

További hasznos tudnivalók a kertészkedőknek a Posoni kert című könyvben.