Egyedi könyvkiadás

A könyvkiadás mesterségéről magánkiadóknak

A www.konyvmanufaktura.hu létrehozásával, az interneten történő online megrendeléseink szerencsésen gyarapodnak. Megrendelőinkkel közös érdekünk, hogy könyve minél előbb gyártásba kerülhessen, az elkészült könyv megfeleljen az elképzelésének és a mi szakmai szempontjainknak is. Ehhez néhány alapismerettel kívánjuk segíteni azokat a – könyv szakmában még járatlan – szerzőket, kik még mindig hisznek a nyomtatott könyv létjogosultságában.

 Egy könyv megalkotásának háttere

Az egyedi könyv kiadásánál elterjedt gyakorlat, egy szövegszerkesztő programban képekkel összeállított tartalom halmaz a könyv, mint „nyomdakész” produktum. Ebből sajnos még (az alapvető szakmai követelményeknek megfelelő) könyv nem lesz, még akkor sem, ha kinyomtatják, és valahogy bekötik. A minimális szakmai követelményeknek megfelelő könyv elkészítéséhez kevés szakmai ismeret is szükséges, melyeket a szerző is elsajátíthat, de célszerű szakemberek munkáját, tanácsát igénybe venni. Ahhoz viszont, hogy legalább a várható problémákat, szakmai kérdéseket megértsük – illetve fel tudjuk tenni, azok megoldását ellenőrizni tudjuk, a közös szakmai nyelvet, fogalmakat is meg kell ismerni.

Egy könyv megalkotásához szellemi, szakmai, jogi – és nem utolsó sorban – anyagi háttér megteremtése szükséges.
A szerzői mű önálló szellemi alkotás.
A könyv a szerzői mű egyik megjelenési formája.
Ahhoz, hogy a mű könyv formában sokszorozva az olvasók kezébe kerüljön, összehangolt szakmai együttműködés szükséges.

 

Ma Magyarországon a könyvkiadás joga mindenkit megillet,

tehát bárki lehet a maga könyvének kiadója. Ezt hívjuk magánkiadásnak. A megjelenő mű tartalmáért a szerző és a kiadó felelős. Tartalmi szempontból gyakorlatilag nincs korlát (néhány kivétellel, inkább önkontroll szükséges), azonban több dologra ügyelni kell.
A szerzői mű a szerző személyének szellemi tulajdona, nem adható el, csak a felhasználási jog ruházható át meghatározott, vagy határozatlan időtartamra. Más művészeti ágból véve a példát, ha megvásárolunk egy festményt, a mű végérvényesen a mienk, de ezzel a sokszorosítás jogát még nem vettük meg. Tehát nagy körültekintéssel kell eljárni művünk illusztrálásánál, más szerzők munkájának bevonásánál. Munkánk érthetőségének, állításai igazolásának céljából idézetek használata megengedett a források megjelölésével.
A szerzői jog elévülése a szerző halálától számított 70. év vége, melyet az egyenes ágú jogutódok, örökösök gyakorolnak. Amennyiben nincs örökös, akkor a szerzői jog az államra száll.

 

A könyv tartalmi felosztása, szerkezete

Szennycímoldal

Szerepe a nevében is benne van, védi a könyv elejét a szennyeződésektől, mely általában a legsérülékenyebb. Puha kötéseknél ritkábban használják, keménytáblás kötéseknél illik használni, ehhez van hozzá ragasztva a sima előzék.
Ez az első oldal, mely tartalmazza a szerző nevét és a mű címét. Kis betűfokozatból szedjük.
A második oldal általában üres, esetleg ide kerülhet az impresszum is, a könyvtámogatók felsorolása, szerkesztők és más közreműködők adatai.

Belső címoldal

A szerzőt, a mű címet, a kiadó rövid nevét, logóját, a kiadás évét és helyét illik tartalmaznia.
Ez már készülhet kiemelt betűmérettel, egyedi tipográfiai megoldással, a belső tartalommal és tipográfiával összehangolt ízléssel.

Impresszum oldal

Lehet a könyv második, vagy az utolsó oldala, esetleg a negyedik oldal.
Alábbiakat tartalmazza:
ISBN szám, a kiadással kapcsolatos egyéb információk és a nyomdai impresszum. Ez utóbbi kerülhet új oldalra is, de ilyenkor a könyv végén szerepeljen. Az ISBN szám egy nemzetközi kód, mely alapján a mű alapadatai beazonosíthatóak. Minden 50 példányt meghaladó mű esetén kötelező alkalmazni, és 6 példányt az OSZK részére átadni. A kódot az OSZK ISBN Iroda adja ki. Interneten intézhető.

A könyv címrendszere

Olyan tartalmaknál van jelentősége, ahol egyes összefüggő szövegrészek fontosságuk szerint egymásnak alá vannak rendelve. Például tankönyvek, tudományos könyvek. Az alá- fölérendeltségi viszony eldöntése a szerző dolga. Ezt a viszonyt az alkalmazott címfokozatok, azok kiemelései kell, hogy tükrözzék. Ennek a szerkezete a tartalomjegyzékben is érzékelhető kell ledyeb.

Szövegközti kiemelések

Egy jól kiválasztott betűcsalád tartalmazza azokat a kiemelési lehetőségeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy egy-egy szöveg részének fontosságát kiemeljük. Ezek a kiemelés értéke sorrendjében: kurzív (nem azonos a dőlt betűvel), verzál, käpitelchen (kisverzál), félkövér, kövér, kövér kurzív főszövegtől eltérő betűtípus, szövegritkítás. A sokféle kiemelés inkább zavart okoz, mint a szöveg lényeges részeinek értelmezését. A különböző aláhúzási módozatokat hagyjuk meg az üzleti levelezésnek. A ritkítás sem szerencsés, mivel az újabb szövegtördelő programok az egyenletesebb szóközök elérése érdekében (tévesen K.E.) automatikus ritkítást is megengednek.

Képaláírások

A szöveghez tördelt képek rövid magyarázatát szolgálják. A főszövegnél kisebb fokozatból, esetleg eltérő betűtípusból, vagy a főszöveg valamelyik kiemelési változatából helyes szedni. Elhelyezéséből azonnal látható legyen, hogy a képhez és nem a főszöveghez tartozik.

Jegyzetek

Lábjegyzetek, fejezetvégi jegyzetek, könyv végi jegyzetek. Lényege, hogy ne törjük meg vele a folyamatos olvasás lehetőségét, ugyanakkor megfelelő hivatkozások legyenek a főszövegen belül, hogy az olvasó minél rövidebb idő alatt megtalálja a magyarázatot.

Élőfej

Nagyobb terjedelmű, több fejezetből álló, több szerzős műveknél indokolt az alkalmazás. Segíti a tájékozódást, hogy éppen mely részénél tartunk az olvasásban. Tipográfiai elem is, a szövegtől általában vékony léniával, vagy csak megfelelő térközzel választjuk el. Gyakran az oldalszámot (paginát) is itt helyezzük el.

Pagina

Az oldalszámozást általában az oldal alján, az oldaltükör alatt egy üres sorral helyezzük el. A számozásba a szenny- vagy belső címoldal is beleszámítandó, de ezeken az oldalakon nyomtatva ne szerepeljen. Ugyan ez az üres oldalak esetében is érvényes szabály. A könyv borítója, előzéke nem számolandók bele az oldalterjedelembe. Egy könyv mindig páratlan oldalszámmal kezdődik és párossal végződik.

A betű

Nagy (verzál) és kis (kurrens) betűkön mutatjuk be egyes elemeit, hiszen a betűk rajza évszázadok alatt kifinomult, letisztult kép.

A betűk méretét korábban Didot pontban (0,376 mm), ma angol pontban (0,351 mm)-ben adják meg.

Ma már egyre ritkábban lehet találkozni a régi méretek elnevezéseivel. Csak, hogy ne merüljön teljesen feledésbe az alábbiakban közöljük:
gyémánt (4 pont), gyöngy (5 pont) nonpareille (6 pont), kolonel (7 pont), petit (8 pont), borgisz (9 pont), garmond (10 pont), cicero (12 pont), mittel (14 pont), tercia (16 pont), text (20 pont). Az amerikai-angol nyelvterületeken is megvoltak a betűméretek saját nevei, de ezek nálunk kevésbé ismertek.

 

Papír ív és könyv méretek

Sokféle papírméretből a két legelterjedtebb:
„A”0-s 841×1189 mm, 1m² területű.
„B”1-es 700×1000 mm
A kisebb méretek ezek felezéséből adódnak:
A/1 597×841 mm, stb.
B/2 500×700 mm, stb.
Az ismert könyvméreteket ezekből az ívméretekből lehet levezetni:
A/4 nyers méret: 210×297 mm, vágott méret: 202×287 mm.
A/5 nyers méret: 148×210 mm, vágott méret: 142×200 mm.
A/6 nyers méret: 105×148 mm, vágott méret: 97×138 mm.
B/4 nyers méret: 250×350 mm, vágott méret: 242×340 mm.
B/5 nyers méret: 175×250 mm, vágott méret: 167×240 mm.
B/6 nyers méret: 125×175 mm, vágott méret: 118×165 mm.
A fekvő alakú könyvméretek hasonlóan számolhatók ki. A nyomdaiparban szokásos méretmegadásnál, mindig a vízszintes méretet adjuk meg előbb, tehát a fekvő alakú A/5-ös könyvet 210×148 mm-es mérettel adjuk meg. Mivel gyakoribb az álló alak, célszerű a fekvő esetén betűvel is kiírni.
Tekintettel arra, hogy a kis példányszámú könyvek ma már digitális nyomtatással készülnek, így érdemes megjegyezni a középkategóriás digitális nyomógépeken használható legnagyobb papírív méretet és az ebből következő praktikus könyvméretet:
Maximális ívméret: 330×488 mm
A kihasználható (nyomtatható) terület: 320×478 mm.
Az ebből kihozható könyvméretek (nevezzük digitális D méretnek)
Nyers D/4 méret: 244×330 mm, vágott D/4 méret: 234×310 mm.
Nyers D/5 méret: 165×244 mm, vágott D méret: 152×238 mm.
A fűzött vagy ragasztókötéssel elkészített nyers méretű könyvtestet vágógépen körül kell vágni, hogy a lapok élei, az un. metszés egyenletes legyen.

 

A szövegtördelés néhány alapszabálya

A papír kétdimenziós tulajdonságából adódik, hogy az oldalterjedelem mindig kettővel osztható, de célszerű 4 oldallal osztható terjedelmet kialakítani, hogy igényesebb kötészeti kivitel esetén az íveket fűzni lehessen. Erre mindig adódik lehetőség, akár az impresszum áthelyezésével.
A szennycímoldal vagy a címoldal páratlan oldalon helyezkedik el, azt követő oldal üres vagy a kiadással kapcsolatos információk helye, esetleg mottó helyezhető itt el. A könyv méretének meghatározását (a gazdaságos papírkihasználás mellett) befolyásolja, hogy kiknek szánjuk, milyen betűméretet szeretnénk alkalmazni, hogyan fognak a képek elférni, milyen súlya lesz a könyvnek, stb.
Elsődleges szempont a jó olvashatóság. Elfogadott, hogy az egy sorban elhelyezkedő betűk száma 60-nál ne legyen sokkal több, mert fárasztja az olvasót. Ez persze összefügg a betű karakterével, méretével, a szóközök számával is.
A szedéstükör az a szövegmező, amelyen belül a folyamatos szöveget tördeljük. Ebbe a fogalomba nem tartozik bele a pagina és az élőfej. Ennek méretét a könyv lapjának méretével és az előbb említett szempontok szerint kellő margóarányokkal kell kiválasztani.

A szöveget bekezdésekkel tagoljuk, a bekezdés mértéke minimum a szöveg betű méretének négyszöge (M) legyen.
Az oldal tetején kimenetsort (fattyúsor) ne hagyjunk, inkább hozzunk át még egy sort az előző oldalról, ami ez által rövidebb lesz, de kevésbé zavaró, mint a fattyúsor.
Az új oldalon kezdődő fejezetet egységes leütéssel kezdjük, melynek mértéke 3-5 üres sornyi legyen. Ezen belül helyezzük el a fejezet címsorát. A fejezet végén az un. kimenetoldalon minimum a leütés mennyiségének szövegsora legyen. (3-5 sor) Ennek érdekében megengedett, hogy az azt megelőző oldalak egy-egy sorral alacsonyabbak. A sorvégeken lehetőleg ne hagyjunk mondatkezdő nagy A, Az betűket, inkább vigyük át a következő sorba, még, ha ez nagyobb szóközöket is eredményez.

Verses könyv tördelése különös figyelmet érdemel

A betűméret kiválasztásánál legyünk figyelemmel az olvashatóságon túl a jellemző sorhosszúságokra és ennek alapján válasszuk ki a megfelelő könyv és tükörméretet. A tükrön belül az optikai középre zárás adja a legelfogadottabb oldalképet. Az átlagosnál sokkal hosszabb egy-egy verssort is meg lehet törni. Ennek szabálya, hogy a töredék sort az előző sor végéhez zárjuk. A versszakokat üres sorokkal tagoljuk. 4-5 soros versszakokat ne törjünk meg az oldal alján, inkább vigyük át a következő oldalra.

A könyv fedelének vagy borítójának kialakítása

Fedélről akkor beszélünk, ha puhakötésű könyvet tervezünk. Ekkor a fedél méret a könyv méretének kétszerese plusz a gerinc vastagság. Ehhez még hozzá kell számolni mind a négy oldalon 5-5, de minimum 3-3 mm kifutót (ami a könyv körülvágásakor leesik 1-2 mm tűréshatáron belül).
A gerinc méretét előre csak hozzávetőlegesen lehet kiszámolni. 90-100 g-os papír esetén 1 ív, azaz 16 oldal 1 mm gerincvastagságot ad. Olyan grafikai megoldást kell alkalmazni, amibe 1-3 mm eltérésnek nincs jelentősége, vagy meg kell várni, míg a könyvtest elkészül, és ahhoz kell igazítani a grafikát.

A borítónál, azaz táblaborítónál ez kicsit bonyolultabb. A grafika kiterített méretét az alábbiak határozzák meg: a könyvtábla lemez mérete, a gerinc lemez, kantni (perem), lemezvastagság, a nyílás, (a gerinclemez és a tábla közti rés), és a behajtás.
Pontos munkához meg kell várni, míg a könyvtest elkészül és ahhoz kel igazítani. Aki ebben nem gyakorlott, célszerűbb nyomdára bíznia és csak látványtervet adni a borítóról. Ekkor azonban külön kell leadni a felhasználandó képeket és a szöveget.

Néhány technikai szabály

Amennyiben fekete-fehér könyvet tervezünk, ügyeljünk arra, hogy minden szöveg és képelem egy szín fekete legyen. Tehát a képeket is szürkeárnyalatosra kell konvertálni. A digitális nyomógépek a ff és színes nyomatokat külön számlálják. A színes nyomat ára tízszeres is lehet a ff-nek.
Erre, a vegyes ff és színes oldalakkal kevert könyveknél különösen ügyelni kell, mert nem lehet egységesen ff-ben nyomtatni.  A képeket JPG szürkeárnyalatban vagy színes képek esetén CMYK-ban kell használni.

Pdf írás Word-ből

Ahhoz, hogy azt kapjuk nyomtatva, amit a képernyőn látunk, a Word-öt úgy kell beállítani, hogy PDF írásakor a betűk be legyenek ágyazva. Így elkerülhető lesz az a probléma, hogy másmilyen volt a betű otthon és más lett a kinyomtatott munkában.
A képeket JPG szürke árnyalatban vagy színes képek esetén CMYK-ban kell használni.

A könyv kötése

A könyv kötése jelentősen befolyásolja annak használhatóságát, esztétikai megjelenését, élettartamát, és előállítási árát. A sokféle módozat közül a Pytheas Könyvmanufaktúrában alkalmazott kötésmódokat ismertetjük röviden.

Irkafűzés

Maximum A/4 méretű és 32 oldal terjedelmű füzeteknél használható, a félbehajtott ívet középen két helyen fűzőkapoccsal megtűzzük.

Legyezősített ragasztókötés

A nyersméretre vágott könyvtestet a gerincnél legyezősítve hideg ragasztóval megkenjük, száradás után karton fedélbe akasztjuk és méretre vágjuk.

Keménytáblás papírkötés gömbölyített gerinccel

Ragasztókötött könyvtest esetén még ragasztás előtt pontos méretre vágjuk, és a gömbölyített gerincet ragasztjuk meg. Fűzött könyvtest esetén a gerincet kalapálással gömbölyítjük. Száradás után helyezzük a könyvtáblába.

Keménytáblás bőrkötés egyenes vagy gömbölyített gerinccel

Hasonló kivitel az egészvászon kötéssel, de valódi bőr táblaborítással.

Keménytáblás bőrkötés álbordával

Hasonló az előzőhöz, azzal a különbséggel, hogy a gerincen karton csíkokból könyvborda imitációt képezünk ki.

 

Végül egy-két különlegesség…

Japán legyezőhajtás

Ez egy érdekes könyvtest kiképzési mód. Az egy oldalas nyomással készült könyv íveit félbehajtjuk úgy, hogy nem a gerincnél, hanem a „vágásnál”, tehát kívül hajtjuk meg, a gerincnél vágjuk ezután pontosan méretre, és legyezősítve ragasztjuk. Kisebb oldalterjedelmű és kisebb méretű könyveknél szoktuk alkalmazni. A könyv táblája már a korábban tárgyalt módokon készül.

Panoráma fotóalbum

Kidolgoztunk egy kézműves technikát a panoráma képek kötésére. Az oldalpárban átfutó képeket 180 fokban is nyitható album, középen fűzési nyom nélkül, csak a hajtás látható, így a teljes oldalpár képe élvezhető. A kötéstábla szerint félbőr, félvászon, vagy egészbőr, egészvászon kötés is választható.

Panoráma fotóalbum készítéséről még több információ.

 

Gazdaságossági kérdések

A néhány példányos könyvek készítésénél az anyagköltség a teljes kivitelnek csak töredék, így nem ezen kell takarékoskodni. Az legtöbb költség a ráfordított idő. Tehát kiemelten fontos a megfelelő előkészítettség. A második fontossági tényező a jól kiválasztott könyvméret és a könyv jellegének, használati módjának megfelelő kötésmód. Talán harmadik fontossági szempont a fekete-fehér vagy színes oldala aránya.  Ezért kell figyelni, hogy fekete-fehér képek ne maradjanak rgb-ben. A ragasztó kötött könyvtest gazdaságos megoldás, mert nem kell íveket hajtogatni. Oldalsorrendben jön ki a digitális nyomógépből. A fűzött könyv ívsorrendben jön ki, de kézzel kell az íveket meghajtani, valamint a színes oldal, lehet, hogy ff oldallal esik egy ívre, így az is színes nyomtatás árával számolódik. Az egy-két példányos könyv viszonylag drága, mert az összes előkészítési költség ezeken oszlik meg.