Az újraálmodott Róma
avagy beszélgessünk a Corvinákról
Mátyás király maga korában is híres könyvtárának maradványa – töredékessége ellenére is – Mátyás bőkezű mecenatúrájának leggazdagabb, legreprezentatívabb hírmondója. A könyvtár, a kortárs Naldo Naldi szavaival „Bibliotheca augusta” (fenséges könyvtár), Mátyás halálával, majd a török hódoltság idején részint elpusztult, részint végérvényesen szétszóródott, hogy később a nemzeti öntudatra ébredő utódok emlékezetében a hajdanvolt nagyság szimbólumaként támadjon fel újra. A „Bibliotheca augusta” ma „Bibliotheca Corviniana”-ként él a köztudatban és a szakmai szóhasználatban egyaránt. Ahogyan neve is utólagos konstrukció, úgy a ma ismert anyaga is későbbi korok kutató-generációinak munkája során felépített elvi rekonstrukció. Kép. Az egykori leírások, valamint a felkutatott kötetek alapján összeállított, folyamatosan alakuló, ma is változó, töredékes, hiányos kép.
2017. június 2-án péntek délután egy kötetlen beszélgetésre invitáltuk azokat a szakembereket, kutatókat és könyvgyűjtőket, akik ennek a hiányos képnek a kiegészítésén munkálkodnak ma is. A találkozó aprópója, hogy az immár több mint 10 éve ‐ 2000-es évek elején‐ elkészült Roma Instaurata / Győri Corvina facsimile kiadását még tovább finomítottuk, ami pontosabban azt jelenti, hogy az első kiadástól eltérően most már valódi laparannyal aranyoztuk a díszes kezdőoldal ornamentikáját.
(Győr, Püspöki Könyvtár, Armadio I. No. 1, pergamen, 102 folió, ca. 240 x 145mm, eredeti bőrkötésben)
A kódexben, amely a f. 1r-n látható Mátyás-címer alapján hiteles „corvina”, Flavio Biondo (másként Flavius Forliviensis Blondus, pápai titkár, †1463) Roma instaurata című munkája olvasható. Ez az ókori Róma helyrajzának, fennmaradt emlékeinek leírását, függelékében pedig a keresztény templomok jegyzékét tartalmazza. A mű az antikvitás épített öröksége iránti tudatos-tudományos érdeklődés egyik korai példája. Mint ilyen, nemcsak a 15. száza-di Róma, hanem az antikvitás humanista recepciótörténete szempontjából is forrásértékű. A kötet maga 1467-ben Firenzében készült. Díszítése szerény, a szövegkezdő f. 1r jellegzetes fehér indafonatos lapszélornamentikája és néhány egyszerű iniciálé alkotja. A kódex Mátyás király nevelője, Vitéz János (1408-1472) esztergomi érsek kezén is megfordult, szövegjavításai találhatóak meg benne. A kötet későbbi sorsáról csak annyit tudunk, hogy a 18. században már Győrben őrizték.
A Győri corvina hasonmás-kiadásával egyidejűleg Póczy Klára művészettörténész, a történeti (régészeti) tudományok doktora bevezetőjével a Roma instaurata Zsupán Edina által készített magyar fordítását is megjelentettük Az újra álmodott Róma címen. Zsupán Edina corvinakutató, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos titkára izgalmas előadást tartott nekünk a Corvina könyvtárról illetve a Roma Instaurata című Corvináról.
Ez a kódex Flavio Biondónak, a római kúria alkalmazásában álló itáliai humanista történésznek Roma instaurata című munkáját tartalmazza. Ez az első modern értelemben vett régészeti munka, fő tárgya az antik Róma romjainak számbavétele. Biondo Rómában élve bejárta ezt a rommezőt, és antik szerzők alapján regisztrálta az egykori épületeket, amelyeket – ahhoz képest, hogy akkoriban még nem voltak ásatások – nagy arányban helyesen azonosított. Nagyjából a könyv megjelenésével egy időben, 2005-ben megüresedett egy hely az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában, amelyet Edina megpályázott. Talán éppen a Roma instauratának köszönhetően felvették, és azóta is ő az OSzK corvináinak gondozásával megbízott kutató. Monok István, a könyvtár akkori főigazgatója kiemelten kezelte a corvinák ügyét.
Vendégünk volt még Rozsondai Mariann az MTA munkatársa, ősnyomtatványok, régi könyvek szakértője, méltatónk és kritikusunk, Szentgáli Ádám, Póczy Klára fia, aki rengeteg fantasztikus fotót készített az Újraálmodott Róma c. tanulmánykötethez, és most visszaidézte számunkra a múltat, édesanyjával közös római utazásukat. Póczy Klára munkássága révén neve elválaszthatatlan a pannoniai városok, különösen Budapest és Sopron római kori örökségének feltárásától és népszerűsítésétől.
Kelemen Eörs és Marika épp átadásra készítik elő a Győri corvina hasonmás kiadásokat, melyekkel Zsupán Edinának és Szentgáli Ádámnak illetve Póczy Klárának köszönjük meg áldozatos munkáját.
Zsupán Edina a digitálisan nyomtatott corvina hasonmás lapok aranyozását tanulmányozza. Jánosfy Gyula, corvina fakszimile gyűjtő, mondhatnánk már a téma szakértője, kedves megrendelőnk, kiemelte a tanulmánykötet jelentőségét, miszerint ilyen jellegű munka – mely magyar nyelven bemutatja Róma antik romjai, kiemelve a magyar vonatkozású emlékeket is, baedecker szerűen végigvezeti a magyar olvasót Rómán – nem született ezen kívül.
Palotás Erika a Reneszánsz panoptikum megálmodója, tulajdonosa, akivel évtizedes jó kapcsolatot ápolunk, szintén megtisztelt minket részvételével. Néhány könyvünk megtalálható a Reneszánsz panoptikum múzeumi shopjaiban is, Ópusztaszeren, Egerben, Visegrádon.
Itt volt még: Soltész Nóra a kezdetektől cégünk könyvelője, Kovács Emőke matematikus tanár, a Recognita karakterfelismerő program alkotója, régi barátunk.
A fotókat Korsós Ilona, a PrintInfo magazin főszerkesztője készítette.