Leírás
Ticho Brahe a csillagászat alapjait Lipcsében, Wittenbergben és Rostockban tanulta. Első obszervatóriumát Augsburgban rendezte be. Munkájához egy óriási méretű, kvadránsnak nevezett műszert használt. Az eszköz sugara mintegy 6 méter volt, elegendően nagy ahhoz, hogy a peremét szögperc pontossággal lehessen kalibrálni. 1570-ben visszatért Dániába, és a helsingborgi várból még ugyanazon év decemberében megkezdte észleléseit. Itt figyelte meg 1572. november 11-én a Cassiopeia csillagképben fellángolt szupernovát. Ez a felfedezése, amit a „De Nova Stella” (De nova et nullius ævi memoria prius visa Stella) címmel publikált (1573), híressé tette. A megfigyelt jelenség alapjaiban rendítette meg a kor örök és változatlan égboltról vallott felfogását.
IV. Vilmos hesseni tartománygróf beajánlotta II. Frigyes dán királynak, aki meghívta őt a Koppenhágai Egyetemre, majd 1575-ben neki ajándékozta a dán partoktól mintegy 10 km-re fekvő Ven szigetét (ma Hven néven Svédországhoz tartozik), ahol kora legjobban felszerelt csillagvizsgálóját építette föl. Uraniborg (Uranienborg), minden idők egyik leghíresebb obszervatóriumának alapjait 1576-ban rakták le. Itt produkálták a távcső előtti csillagászat kimagaslóan legpontosabb megfigyeléseit, méréseit, egyebek között egy hat méter átmérőjű kvadránssal. Minden mérőeszközből négy példányt tartottak, és a kiválasztott égi objektum helyzetét négy csillagász párhuzamosan mérte. Ezzel a módszerrel sikerült a mérések hibáját a korábbi mérések töredékére (körülbelül két ívpercre) csökkenteni.
Ticho Brahe Astronomiae Instauratae Mechanica c. értekezését Wandsbeckben való tartózkodása alatt írta és publikálta (Hamburg), miután elhagyta Dániát és Hven szigetén álló csillagvizsgálóit Uraniborgot és Stjerneborgot. Új források után kutatott, hogy élete nagy projektjét, az „astronómia megújítását” folytatni tudja. A mű nagyobb részében egész oldalas illusztrációkon mutatja be az általa alkotott csillagászati eszközöket, és azoknak készítési és használati leírásait. Kiegészítésként részletes leírást találunk néhány általánosan használt eszközkészítési elvről, valamint magukról a csillagvizsgáló épületekről is.
