Leírás
Pesti Gábor: Nomenclatura sex linguarum, azaz hatnyelvű szótár, Bécs, 1538
Latin, olasz, francia, cseh, magyar és német szótár
Műveiben a Jagelló-kori magyar humanista Gabriel Pannonius Pesthinusnak nevezi magát. Származásáról az Új Testamentum előszavában azt írja, hogy a Mizsér nemzetségből való. Életéről keveset tudunk. Szegedi származású patríciuscsaládból született Pesten. Már 1526 előtt kapcsolatban volt a budai humanista körökkel. Még Mohács előtt bejutott Mátyás király akkor még létező könyvtárába, a Corvinába. Ott lemásolta a Janus Pannonius verseit tartalmazó kódexet, melyet később bécsi egyetemi tanárának, Brassicanusnak, a neves erazmistának, a kitűnő grécistának ajándékozott. Az ajándékozás tényéről maga Brassicanus is megemlékezik egy 1527-ben írt művében. Eszerint Pesti Gábor 1527-ben már Bécsben lett volna, ahova anyja küldte tanulni. Annak azonban semmi nyoma, hogy már akkor beiratkozott volna az egyetemre. Lehet, hogy Pesti Gábor Brassicanusnak csak magántanítvány volt. Pesti életéről biztos adatunk csak későbbről (1536-tól) van, ekkor iratkozott be az egyetemre, és ebben az évben jelent meg két műve is Bécsben Singrenius nyomdájában. 1527 és 1536 között valószínűleg Ferdinánd király kancelláriájában dolgozhatott. Pesti Gábor anyja kívánságára papnak készült, de titokban lemondott a papi hivatásról, ezt azonban csak később közölte családjával.
Pesti Gábornak az 1536-ban megjelent két munkája közül az egyik a négy evangélium fordítása, a másik Aesopus meséinek magyarítása. 1538 elején Újlaki Ferenc győri püspök felszólítására kiadta hatnyelvű szótárát. Levelei tanúsága szerint 1533 húsvétja előtt már Bécsben tartózkodott, de pünkösdkor már Budáról írt Peregi Albertnek. Hazatérte után állás nélkül maradt. Ferdinánd oldalán közbenjárói révén sem jut álláshoz, így Izabella királyné szolgálatába lépett, akit Erdélybe kísér Buda eleste után. 1542-ből van még egy adatunk, amely szerint Czeczey Lénárd Kassai kapitánytól vett át Izabella részére ládákat. Ezután teljesen nyoma veszett.
Pesti Gábor három műve
Novum Testamentum, Új Testamentum magyar nyelven (Bécs, 1536).
Ez volt a második magyar nyelven nyomtatott könyv, ezt megelőzte Komjáthy Benedek Az Szent Pál levelei magyar nyelven című fordítása 1533-ból. Címével ellentétben a könyv csak a négy evangéliumot tartalmazza. A fordításhoz Pesti Gábor felhasználta a korábbi, a Vulgata alapján készült magyar nyelvű kéziratos forrásokat. Alapszövegül azonban az Erasmus féle kiadást használta. Fordítása magyarosabb, mint sok későbbi újtestamentum-fordítás. Pesti Gábor nagy latin tudással és kitűnő magyar nyelvérzékkel rendelkező, igen pontos fordító volt. Stílusa tömör és választékos. Erasmus óhaját tolmácsolja előszavában, amikor arról ír: ,,… vajha az újszövetség minden nyelvre le volna fordítva.’’ A mű újraszedett hasonmás kiadását Szilády Áron rendezte sajtó alá, és 1895-ben az Akadémia kiadásában jelent meg. A fordítás fotózott reprint kiadását a Balassi Kiadó jelentette meg 2002-ben Hubert Ildikó értő tanulmányával. A TINTA Könyvkiadó is kiadta 2009-ben. Ebben a kiadásban az eredeti szöveget Jenei Béla a mai íráshoz közelítette, így könnyebben olvasható az erőteljes szöveg.
Esopus fabulái (Bécs, 1536).
Fordítása az Új testamentum fordításához hasonlóan remekmű. Nyelve és helyesírása megegyezik az Új testamentuméval. Latin nyelvű előszavában megindokolja, hogy miért fordítja magyarra Esopus fabuláit: ,,Mivel látom, hogy majdnem minden halandó és a földkerekség nemzetei fordítások csodálatos sokaságával bővelkednek, és szerte a világon ezen serénykednek; hogy hazájuk dicsőségét valamicskével gyarapítsák, azáltal, hogy övéiknek mind nyelvét, mind szellemét finomítják és mind szélesebb körben terjesztik el; miért ne szabadna nekem is – kérdem én – a mi nyelvünket és a mi szellemünket a régi bölcsek tudományával gyenge erőm szerint ékesíteni, és a hazáért, melynek mindnyájan adósai vagyunk, fáradoznom.’’ A gyűjtemény 185 mesét, fabulát tartalmaz. A mesegyűjtemény 1858-ban ismét megjelent Toldy Ferenc gondozásában. Hasonmás kiadása 1950-ben jelent meg Budapesten a Közoktatásügyi Kiadónál. 1980-ban a Magvető Kiadó Magyar Hírmondó sorozatában is közreadta Ács Pál jegyzeteivel és utószavával.
Nomenclatura sex linguarum, azaz Hatnyelvű szótár (Bécs, 1538).
Az első magyar nyomtatott szótár fogalomköri elrendezésben közli a latin, olasz, francia, cseh, magyar és a német nyelv szavait, hat párhuzamos hasábba szedve gót-fraktúr betűtípussal. Nomenclatura elsősorban a cseh és a német nyelvterületen volt népszerű, a 16. században öt kiadást ért meg. A latin nyelvű címből és az ugyancsak latin nyelvű előszóból kitűnik, hogy Pesti Gábor tulajdonképpen egy ötnyelvű szójegyzéket egészített ki magyar megfelelőkkel. Valószínűsíthető, hogy az egyik előzményül szolgáló mű 1531-ben Nürnbergben jelent meg, a másik pedig 1513-ban Bécsben. Pesti Gábor a magyar szavakat a latinból fordította. Bevezetése szerint a Nomenclatura magántanulásra szánt mű. Pesti Gábor szójegyzéke két fő részből áll, 55, illetve 9 fogalomkört dolgoz fel és mintegy 2000 szót tartalmaz mind a hat nyelven. A szótár fogalomköri elrendezése miatt a szavak legtöbbje főnév, a cím – nomenclatura – is erre utal.
A 17. capitolum, azaz fogalomkör a mesteremberekről, a mesterségekről tartalmazza többek között ezeket a szavakat (a mai hangjelöléssel): molnár, malom, sütő, sütőasszony, kemence, ötvös, aranyverő, óntányér gyártó, varga, szabó, kovács, takács, szűcs, foldozó, ács, képfaragó, kőrakó, kővágó, faszéngyártó, festő, képíró, fürdős, szíjgyártó, orvos, patikáros, tolmács, , szekérgyártó, kolbásztöltő, gyümölcsáros, hopmester, komornyik.
A 21. szócsoport a borról, kényérről és egyéb eledelekről tartalmaz szavakat: kenyér, bor, ecet, egres, mustár, kolbász, máj, sajt, bivaly sajt, tej, aludt tej, pép, enni, étel, jól lakni, innija, jól itatott, étlen, , böjtölni, szopni, legelni, alunni, vigasztalni, malom, felkelni, alunnia menni, ebéd, ozsonna, ozsonnát enni, , istennek hála.
A 49. fogalomkör az engedelmesség címet kapta, szavai között ezeket találjuk: engedelmes, engedelmesség, engedni, alatta való, ellene való, igazat mondasz, én adósom, lelkiesmeret, ennek jó lekiesmerete vagyon, tisztesség, tisztelni, dicsérni, dorgálni, ez igen bölcs ember, bölcsesség, gonoszság, gonoszságos.
A szótárnak ma 13 példányát őrzik a könyvtárak, ezek közül csupán 5 teljes, a többi csonka. Pesti Gábor 1536-os szótárát Molnár József adta közre szinte olvashatatlanul gyenge minőségű reprintben 1975-ben az ELTE kiadásában.
A szótár jelentőségét növeli, hogy Szenci Molnár Albert 1604-ben megjelent latin-magyar és magyar-latin szótáráig csak három olyan szótárt nyomtattak ki, amely magyar anyagot is tartalmaz. Calepinusnak Baselben 1585-ben jelent meg a 10 nyelvű nagy szótára, amelyben az egyik nyelv a magyar. 1595-ben Velencében adták ki a nagy polihisztor, Verancsics Fausztusz ötnyelvű (latin, magyar, olasz, német, horvát) szótárát, Baranyai Decsi Jánosnak pedig 1598-ban jelent meg görög−latin−magyar közmondásgyűjteménye.
Pesti Gábor három műve a magyar nyelv és irodalom figyelemre méltó, nagy jelentőségű emlékei, megjelentetésük egy tudatos kiadói program pontos megvalósítása.
Végezetül köszönetet mondunk a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárnak, hogy Pesti Gábor becses és féltve őrzött szótárát a reprint kiadáshoz rendelkezésünkre bocsátotta.
Kiss Gábor
