Leírás
Az első magyar büntetőtörvénykönyv
Az 1878. évi V. törvénycikk, azaz első magyar büntetőtörvénykönyv Csemegi Károly nevéhez fűződik. Munkájának általános része 1950-ig, tehát hetven évig, különös része 1961-ig, tehát nyolcvan évig maradt hatályban. Ennek megfelelően jelentős hatást gyakorolt a magyar jogi gondolkodásra, hiszen számos jogásznemzedék tanulta meg és alkalmazta a gyakorlatban is a kódex szövegét.
A kódex megfogalmazása
A Csemegi-féle szövegezés a Büntetőtörvénykönyv egyik fő erőssége. A jól szerkesztett, tömörségre törekvő munka a szöveg szabatosságának tekintetében számos helyen felülmúlja a példának tekintett korabeli nyugat-európai büntetőkódexeket is.
A Csemegi kódex megítélése
Csemegi Károly, aki alaposan ismerte a jelentősebb európai államok büntetőjogát, munkáját úgy igyekezett elvégezni, hogy az színvonalát tekintve se maradjon el az akkori európai mércétől. Ennek megfelelően a klasszikus iskolához sorolható munkában már megjelentek a modern büntetőjog alapelvei:
– a Nullum crimen sine lege elve (nincs büntetés törvény nélkül),
– az ártatlanság vélelme,
– a törvény előtti formális egyenlőség.
Csemegit kritizálták amiatt, hogy legsúlyosabb esetekben a halálbüntetés kiszabását is engedélyezte (bár ennek alkalmazására a Monarchia idején viszonylag ritkán került sor), és azért, hogy a fiatalkorú és a visszaeső bűnözést nem megfelelőképpen kezete, illetve figyelmen kívül hagyta. Az utóbbi problémákat módosító indítványok igyekeztek megoldani. Ezzel együtt az kétségtelenül megállapítható, hogy a korábbi szabályozatlan állapothoz képest igen jelentős előrelépést jelentett az új magyar büntető törvénykönyv megjelenése.
A reprint kiadás
Reprint kiadásunk alapjául az Igazságügyminisztérium megbízásából készített két kötetes munkát választottuk, amely a törvény szövegén kívül számos értékes kordokumentumot kínál, amelyek segítségével nyomon követhetővé válik a paragrafusok keletkezésének, országgyűlési és bizottsági tárgyalásának története is.
1. Az 1878:V. tc. Szövege.
2. Az összes javaslatok.
3. A ministeri indokok.
4. A ministeri értekezlet jegyzőkönyve.
5. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentései.
6. A képviselőház tárgyalásai.
7. A főrendiház bizottságának jelentései.
8. A főrendiház tárgyalásai.
