Leírás
Fakszimile kiadásunk által bepillantást nyerhetünk a 18. század első felének barokk lelkiségi irodalmába is, amelyben különösen népszerűvé váltak a Mária és Jézus életét túláradó érzelmekkel bemutató, az apokrif legenda hagyományokból is jócskán merítő hitszónoklatok és népkönyvek. Kopcsányi Márton és Telek József munkái mellé bátran odahelyezhetjük Újfalusi Judit könyvét, amely hatásában vetekszik a ferences rendi elődök és kortársak alkotásaival. E hatás elsősorban a vallásosság népi megnyilvánulásaiban jelent meg, főképp a 19. századtól, jelezve a barokk szívósságát, tartósságát. Az így konzerválódó hagyomány a népi kultúrában még újabb fejlődési fokokat járt be. Az általánossá váló írni-olvasni tudással párhuzamosan megjelenő nyomtatott ponyvairodalom, illetve az innen átvett formák szóbeli folklorizációja teljesítette ki ezt az örökséget.
E gyakorlat még a 20. században is kimutatható volt, ennek ellenére feltárásuk és elemzésük máig hiányos maradt. Az Makula nélkül való tükör kiadása hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek az elmaradások pótolhatóak legyenek, és újabb adatokkal gazdagodjon a népi kultúra és irodalmiság közötti kapcsolatok kutatása.
Hasonmás kiadásunk az Országos Széchényi Könyvtárban fellelhető, Pordányi Andrásnak dedikált példány alapján készült: Makula nelkül való tükör Melly Az üdvözitö Jesus Krisztusnak, és Szent Szüléinek életét, úgy keserves kinszenvedését, és halálát adgya elé, Melly Superiorok Engedelmébül, Szüz Szent Klára Szerzetében lévö Ujfalusi Judith által. Cseh nyelvböl, Magyar nyelvre fordittatott, És a tekintetes és nagyságos ujfalui Ujfalusi Klára Aszszonynak, tekintetes, es nagysagos Karancs Berényi György Uram, ö Nagysága kedves Házás-társának költségén ki-bocsáttatott. Nagy-szombatban A’ Jézus Társasága Acadmiája bötüivel, 1712. Esztendőben. A belső címlapon látható bejegyzés alapján ez a példány Pordányi András egykori mariánus ferences tartományi vezetőhöz tartozott. Ő 1715-ben kapta, újévi ajándékul. Talán épp a klarissza közösségtől, hiszen ismert, hogy klarissza zárdát mindig olyan városban alapítottak, ahol már éltek ferencesek, így ők végezték lelki vezetésüket, a szentmise bemutatását és a szentségek kiszolgáltatását. Ünnepi alkalmakkor szintén meghívott papok, szerzetesek szónokoltak és tartották a homíliákat. A címlap másik oldalán utólagos kézírásos bejegyzéssel Mária dicsőítések, antifónák olvashatók. Ezek nem alkotnak egy összefüggő szöveget, feltételezésem szerint inkább emlékeztetőül, írásgyakorlatul szolgálhattak.
