Leírás
A Nürnbergi Krónika, vagy Schedel kódex (Liber Chronicarum), Világkrónika: Noha Hartmann Schedel (1440-1514) német orvos, polihisztor és történetíró neve után általában csak “Schedel-krónika” néven szokás emlegetni, születésénél a német birodalmi város szellemi és művészeti életének számos kiváló alakja segédkezett. Egyrészt a korai német könyvnyomtatás legnagyobb könyvészeti vállalkozását jelenti a maga összesen 1809 fametszetével, másrészt a kor tudományos életének is kiemelkedő dokumentuma, amely még egyszer összefoglalja azokat az ismereteket, amelyeket az ókori és a biblikus hagyományokra támaszkodva a késő középkor a világról tudott. Bepillantást enged továbbá a 15. század végi, virágkorát élő Nürnberg pezsgő művészeti életébe pontosan abban az időszakban, amikor a Sebald Schreyer nürnbergi egyházi elöljáró (1446-1520) ̵ nem teljesen öncélú – mecenaturájával megjelentetett könyv illusztrációit előállító műhely vezetőjének, Michael Wolgemutnak az irányítása alatt a könyvet nyomtató Anton Kobergernek a keresztfia, Albrecht Dürer (1471-1528) tanulmányait 1489-ben befejezte.
Hartmann Schedel Világkrónikája 138-139. oldalán jelenik meg az első hiteles Buda-ábrázolás. A szakirodalom szerint a kötetben közreműködő művészek, Michael Wolgemut és Wilhelm Pleydenwurff közös műve alapján készült.
A könyv a korai könyvnyomdászat egyik leghíresebb, legpompásabb műve. Koberger Antonius nyomdájában készült a kor legjelesebb művészeinek rajzai után készült fametszetekkel 1493-ban. 1800 példányban jelent meg.
Ősnyomtatvány, Inkunabulum: az 1501 előtt megjelent, szedett betűkkel készült nyomtatványok egyike.
A krónika több mint száz vedutájának – a veduta olaszul látvány, látkép – nagyobbik része a középkori hagyományt folytatja, s nem egy várost, hanem a várost mutatja be. Ugyanaz a kép gyakran más és más aláírással jelenik meg a könyvben.
Borhy László tanulmánya
