Leírás
K. und. k. ragtime? Az Osztrák-Magyar Monarchiát idéző k. und. k., azaz kaiserliche und königliche, magyarul császári és királyi rövidítés és a ragtime zenei műfaj társítása szokatlannak tűnik. Az 1867 és 1918 között fennálló Ausztria és Magyarország alkotta államszövetségre gondolva ugyanis mindenkinek előbb jut eszébe a szecesszió, a pszichoanalízis, vagy a második Bécsi Iskola, mint bármelyik szórakoztató műfaj. Még akkor is, ha azok egyike, az operett mára csatát nyert, és kutatott jelensége a kultúrtörténetnek.
A kultúra magasából könnyedén megfeledkezünk a mindig is alacsonyabb rendűnek tekintett szórakozásról-szórakoztatásról, amely – legyen szó a történelem bármely időszakáról – szemben a maradandónak bizonyuló magasművészettel, a mindennapok része. A szórakozás mint az emberiség történetét végigkísérő jelenség örök, és noha nem az örökkévalóságra tör, történeti értékét tekintve nem hanyagolható területe a múlt megismerésének. A feltáró munka során kiderült, hogy a Monarchia-beli szórakoztató ragtime-produkciók olyan látványban és hangzó anyagban is gazdag, megörökítésre érdemes dokumentumokban maradtak ránk, melyek a kutatót – a rátalálás-élményen túl -, a közreadásra ösztönzik. E kötet választott közlési formája a teljességre nem törekvő kronológia. A képekkel illusztrált időrendi vázlat a Monarchia ragtime-történetének csupán töredékeit kapcsolja eggyé, apró hozzájárulásként ahhoz, hogy a szórakoztató zene – fontosságának megfelelő – helyet kapjon az Osztrák-Magyar Monarchia kultúrtörténetében.
A kultúra magasából könnyedén megfeledkezünk a mindig is alacsonyabb rendűnek tekintett szórakozásról-szórakoztatásról, amely – legyen szó a történelem bármely időszakáról – szemben a maradandónak bizonyuló magasművészettel, a mindennapok része. A szórakozás mint az emberiség történetét végigkísérő jelenség örök, és noha nem az örökkévalóságra tör, történeti értékét tekintve nem hanyagolható területe a múlt megismerésének. A feltáró munka során kiderült, hogy a Monarchia-beli szórakoztató ragtime-produkciók olyan látványban és hangzó anyagban is gazdag, megörökítésre érdemes dokumentumokban maradtak ránk, melyek a kutatót – a rátalálás-élményen túl -, a közreadásra ösztönzik. E kötet választott közlési formája a teljességre nem törekvő kronológia. A képekkel illusztrált időrendi vázlat a Monarchia ragtime-történetének csupán töredékeit kapcsolja eggyé, apró hozzájárulásként ahhoz, hogy a szórakoztató zene – fontosságának megfelelő – helyet kapjon az Osztrák-Magyar Monarchia kultúrtörténetében.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.