Leírás
Ezt a könyvet megvásárolhatja bőrkötésben is:
Bencédi Székely István műve csupán egy esztendőt várt a sajtó alá kerülésig: 1559-ben, Zsámboky János munkálkodása idején látott napvilágot. A Krónika ez világnak jeles dolgairól a régi szellem és a 16. századi törekvések sajátos vegyítéke: ízig-vérig középkorias műfajú könyve, a világkrónika a buzgó hitújító harcosságával értékelte át a történelmet a reformáció jegyében.
(S e műfaj hiányzott a magyar középkorból!) Az első magyarul megszólaló história egyetemes történetet mondott. A könyv hun és magyar fejezetei a krónikás forrásokat kivonatolják. Jóllehet a tisztán kámita leszármazásrend Thúróczi tekintélyéről tanuskodik, a visszatérés évszámában nem Mátyás király ítélőmesterét követte Székely. A két nemzet viselt dolgai között mélyülő időárok ismét négyszáz évesre tágult: “A Magyaroknak második bejövetelek Scitiából” újra a Budai Krónika 888. éve alatt szerepel. A nagyjából helyes dátum helyreállításához mégis erőtlennek bizonyult a könyv, pedig ez volt az az egyetlen mozzanat, amely messze kiemelte Székely Istvánt a 15-17. század időrendben tévelygő írói közül. A bencédi reformátornál még egy érdekesség található. A második kijövetel legfőbb indító okául Csaba végrendeletét említi, amely szerint Attila fia Damasek isten nevére megeskette népét: ha megsokasodnak, menjenek Pannónia földjére. Ez a pogány isten végképp nem ismeretes egyetlen hazai forrásból sem. Székely István leleménye mindenesetre oly nagy tekintélyre tett szert írásműve lapjain, hogy még az őseredeti turulmondát is a második helyre kárhoztatta a visszatérés magyarázatakor! A tudományos kritika még két évszázadot engedélyezett Damaseknek, aki azon nyomban meg is kezdte hódítását.
Szabados György: A Krónikától a Gestáig
Az előidő-szemlélet hangsúlyváltásai a 15-18. században.
