A  Benczur utcai Magyar Nyelvtudományi Intézetben a Tinta Könyvkiadó legújabb könyveinek bemutatóján vendégként bemutattuk a Kitaibel Albumot.

Kitaibel Pál: Magyarország ritka növényeinek leírása és képei

Kitaibel Pál (1757-1817) neves botanikus tudósunk a 18. század végén, fáradságot nem kímélve hatalmas utazásokat tett Magyarország különböző vidékein. Útja során összegyűjtötte és leírta a különböző növényeket, kőzeteket és analizálta az ásványvizeket is. E munka szolgált alapjául a növényvilágot bemutató háromkötetes gazdagon illusztrált könyvének is.

1799-ben Kitaibel és Waldstein Ferenc Ádám gróf előfizetési felhívást tettek közzé hazai és külföldi folyóiratokban egy képes magyar növényleírás megjelentésére. Magyarországot botanikai tekintetben szinte csak az osztrák határon kutatták fel pontosabban, amikor Európában már majdnem minden moha még a tenger fenekéről is napfényre került, ebben az országban több száz növény elrejtve maradhatott, ez a föld termékekben, ritka növényekben és ásványkincsekben igen nagy gazdagságot mutat fel – fogalmaztak a felhívásban.

Kitaibel több mint ezerkétszáz napot dolgozott terepen, eközben mintegy 20 ezer kilométert tett meg a Kárpát-medencében. Közel 150 növényfajt írt le elsőként.

Összefoglaló műve Descriptiones et Icones Plantarum Rariorum Hungariae (Magyarország ritka növényeinek leírása és képei) címmel 1799 és 1812 között Bécsben jelent meg latin nyelven, három díszes kötetben, 280 színes rézmetszettel – sajnos, a hazai fizetőképes körök érdektelensége és a viharos külpolitikai helyzet (napóleoni háborúk) miatt befejezetlen maradt. Halálát követően a herbárium 15000 lapnyi hagyatéka József nádor jóvoltából a Nemzeti Múzeum tulajdonába került. A hatalmas gyűjteményt Jávorka Sándor dolgozta fel 1926 és 1936 között, mely alapja lett a Magyar Természettudományi Múzeum növénytárának. Kitaibelt az egyetem megbízta a teljes Flora Hungarica megírásával, de korai halála miatt erre nem kerülhetett sor.