Leírás

Ezt a könyvet megvásárolhatja bőrkötésben is:

Az Európa-szerte híres pozsonyi kert a szerző bátyja, Lippay György érsek nevéhez fűződik. E kerthez kapcsolódik Lippay János életének utolsó, igen termékeny korszaka: a kert és a kertészet vált életcéljává.

A gyakorlati kertészkedés mellett a szakma tudományos, elméleti kérdéseivel is foglalkozott, sok esetben korát messze túlhaladó szinten. Ismerte a keleti, görög és római gazdasági írók műveit, de korának szakmai irodalmát is.

Jól látta a korszerűtlen gazdálkodás hátrányait. Ezért tartotta szükségesnek tapasztalatai alapján olyan gazdasági leíró munkák megírását, amelyek a modernebb, célszerűbb gazdálkodást segíthették.

A Posoni kert

Három kötetet foglal magában, ezzel a teljes növénytermesztési spektrumot lefedi.
Az első kötet Virágos kert címmel jelent meg 1664-ben, a második kötet a Veteményes kert szintén 1664-ből, a harmadik pedig a Gyümölcsös kert, ami Bécsben jelent meg 1667-ben.

Ezekben a kötetekben a pozsonyi érseki kert növényeit és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati, termesztési munkálatokat írta le saját tapasztalatai alapján, fűszerezve azokat megjegyzéseivel, elemzéseivel.

A régies nyelvezet szépségein túl számos, ma is mindenki számára hasznos tudnivalókkal gazdagodhatunk, ha elolvassuk a köteteket.

Virágos kert

A Virágos kert című kötetben korhű képet kapunk a XVII. század díszkertjeinek beosztásáról és azok fenntartásáról, amelyet ábrákkal is jól szemléltetett. A kertben csaknem 150 dísznövényfajt ápoltak, gondoztak. Ezeket termesztési hasonlóságuk alapján csoportosítva mutatta be, részletesen leírva az egyes munkafolyamatokat.

Veteményes kert

Ebben a kötetben a zöldségtermesztés tudnivalóit ismerhetjük meg. Külön fejezetben foglalkozott a kertészeti magvetés és a hold változásainak összefüggéseivel. A magvetésen túl ismertette valamennyi zöldségfélének a gyakorlati munkáit. Hazánkban elsőként sorolta fel “Az vetemények ellenségei ellen való orvosságok” módját, és ezzel megvetette a kertészeti növényvédelem alapjait. Ezen kívül olvashatunk a kötetben a tartósítás kérdéseiről, és a gyógynövényekkel kapcsolatos tudnivalókról is.

Gyümölcsös kert

Művének utolsó része, a Gyümölcsöskert már csak halála után jelent meg, unokaöccsének ifj. Lippai Györgynek segítségével, 1667-ben, Bécsben. E kötetben a gyümölcsös és faiskolák munkáit írta le.

A kötetből megismerhetjük a fák vegetatív szaporítási lehetőségeit, a különböző oltási módokat. Részletes felsorolást adott az egyes gyümölcsfajok fajtáiról, közöttük a hazai fajtákról is. Így megkülönböztetett 4 köszméte, 3 ribizli, 4 kajszi, 6 barack, 10 szilva, 23 alma, 26 körte, 4 meggy és 6 cseresznyefajtát. Ezzel megteremtette az első magyar fajtaismerettant. Fajtaleírásai saját megfigyelésének eredményei. Ezen túlmenően ismertette minden gyümölcsfaj termesztésének és felhasználásának módját és lehetőségét is.. Kitért a növényvédelemre, az érett gyümölcsök tárolására és feldolgozásukra.

A szerzőről

Lippay János Pozsonyban született 1606 november 1-jén. A pozsonyi, majd a bécsi iskolákban tanult, 1624-ben belépett a jezsuita rendbe. Jeles filológiai ismeretei lehetővé tették, hogy a grázi és a bécsi egyetemen keleti nyelveket adjon elő. 1643-ban tért vissza Magyarországra. Először a győri kollégiumot igazgatta, majd a trencséni rendházat vezette.

Legidősebb bátyja Lippai György 24 évig esztergomi érsek, korának kiemelkedő személyisége volt, megalapította a nagyszombati egyetem jogi fakultását, nevéhez fűződik a XVI. század második felében létesített pozsonyi érseki kert továbbfejlesztése, átalakítása, amely szépségével, növényeinek gazdagságával európai hírnévre tett szert.

Lippay szerint a kert “a földön talált csillagos ég”, ami “új életet ad, erőt nyújt, bút, bánatot kerget”.