Leírás
Az elmúlt évtizedekben a könyvkötés modernizálásával, a könyv tömeggyártásnak gépesítésével a kézműves könyvkötés eredeti szépsége és minősége feledésbe merült.
Kihalni látszik a valamikor művészi szinten tartott kézműves szakma, a fejlődés miatt ízekre szabdalt részterületeivel együtt. Egyes kapcsolódó területei, – mint a papírmárványozás, bőrdíszmű munkák, ötvös munkák önálló iparművészi tevékenységenként tovább élnek, más részei viszont teljesen megszűntek vagy hamis utánzatként jelennek meg. Igazi tartalommal egyes műveletei a papír és könyv restaurálás területén maradtak fenn ma is. Egyes kötésmódok, mint a félkemény pergamenkötés például teljesen eltűntek.
E könyv kiadásához elegendő ok lenne a szakma eredeti szépségének felelevenítése, ennél azonban sokkal több okunk van rá. A könyv választék soha nem látott bővülése, ugyanakkor az eladott könyvek számának csökkenése drasztikus példányszám visszaeséshez vezet. A nyomdaipar a keménytáblás könyvkötést kivéve felkészült az alacsony példányszámok gazdaságos kivitelére a digitális nyomtatás elterjedésével. A formakészítés az ofszet és digitális nyomtatás fejlesztésével alkalmazkodott a változó igényekhez. Az egyedi, kissorozatú keménytáblás könyvek kötésének automatizálása azonban még várat magára, bár meggyőződésem, hogy az igények növekedésével erre is sor kerül.
De addig még sok könyv fog feleslegesen túlzott példányszámban elkészülni, majd egy év múlva siralmasan alacsony áron – benne fekvő munkánkat lebecsülve – valamelyik könyváruház polcán porosodni, vagy egy raktárban elpusztulni.
Így hát elérkezettnek látju az időt a régi szerszámok megtisztítására. Nem mintha a kézműipar kiválthatná azt a kapacitást, melyre a változatos kispéldányszámú igények már most is megvannak, de minden esetre az igények növekedése prognosztizálható.
A könyvkötő szakma múltjának kutatása kiadónk konkrét igényének következménye.
Jaschik Álmos Könyvkötő mesterségének reprint kiadását először belső használatra szántuk, de felfigyelve az érdeklődésre kisebb eladási sikert is elértünk vele. Abban a pillanatban íródott, amikor még javában élt a kézműipar – néhány művészi momentumtól eltekintve – , még kézben voltak a gyakorlati fogások, sőt ezek elemzése is szükségessé vált, hiszen a nagyüzemi megoldások elsősorban műveleti analíziseken alapultak. Jaschik könyvével összevetve már némi „megalkuvás” olvasható (például a fűzött könyv borda helyeinek befűrészelése?), ugyanakkor precízebb műveleti leírásokat, anyagismeretet tartalmaz. A szerkesztés folyamán kihagytam a nagyüzemi termelés szervezési, gépesítési, balesetvédelmi leírásait, valamint néhány – nem kifejezetten könyvkötésre vonatkozó ismertetést. A szakkönyv újszerű szerkesztési elve, hogy az eredeti könyv szövegének megtartása (kisebb-nagyobb szedéshibák javításával) mellett a marginálison bőséges kiegészítéseket tettünk az adott témához a mai technikai és anyagismeretek birtokában. A hirdetéseket – az anyagi megfontolásokon túl – igyekeztünk úgy szervezni, hogy azok is részei legyenek a tartalom bővítésének.
Köszönet a szerzőknek – a régieknek és újaknak – alapos, a könyvkötő szakma hagyományait őrző munkájukért!