Leírás
Most osztályozzuk e képeket. Próbáljunk egy bizonyos fokozatosságot megállapítani a sporttól az exceniricitáson át az őrültségig vezető úton. Hogy következnek e képek egymásután, melyek tartalmi megismétlésébe — az alábbi felsorolás után — nem akarunk bocsátkozni. A képek egy része normális sportkép. ilyen pl. mindjárt az 1. a. számú kép, amely a grófot egy kocsi hajtóteljesítménye végeztével budai kastélyába megérkeztekor mutatja be. — A következő csoport a sport közben jelentkezett veszélyekkel Való szembeszállást mutatja; ezekre legjobb példa a jeges vizeken való áthajtás, avagy a lovaglás közben talált természetes akadályok átugratása. Ez még mindig sport. — A harmadik csoport már mesterkélt és excentrikus produkciókat mutat; ilyen a lóversenytéri korlátok váratlan átugratása, méginkább a szekerek, vásárosok átugratása stb. — A negyedik csoportba tartoznak a híres Accidentek: egy sajátlagos, terminus technicus a Móric gróf által kitermelt különleges, izgalmas, apró testi sérülésekkel kapcsolatos esetekre, kalandokra. Kezdődik az ilyesmi a tudatalatti vágyakozáson nem a veszélyek elkerülésére, hanem az azokkal való találkozásra. Szerephez jut az ötlet, humor és szatíra. Az acciáensek hírre tesznek szert s az utánuk való vágy átragad a gróf környezetére is. Szívesen belemennek a gróf hóbortjaiba. Felfordulások, lóról leesések, vízbeborulások és hasonlók származnak ebből. — Ide tartoznak azok a jelenetek, amikor normális fővel könnyen el lett volna kerülhető valamely «veszély», mint pl. egy hazatérő nyáj, vásáros népség, legelésző bivalycsorda. Móric gróf azonban úgy intézi dolgát, hogy a legnagyobb kavarodás keletkezzék a semmiből. — Az ötödik csoport a legszomorúbb. Ide tartoznak a fizikailag lehetetlen próbálkozások. Kőfalnak való nekilovaglások és nekihajtások. Csak a gondviselés kímélte meg az akkor már elmebajossá vált bravúrlovas életét, aki állatnevelőből és nemesítőből öntudatlanul vált állatkínzóvá.
