A Trianon kód – Sarlós Endre mesél a képregény születéséről
Már gyermekként családon belül és felnőtt ismerőseink köreiben „elcsípett” beszélgetésekből rögzült bennem a „Trianon” szó, ami az ezeréves Magyarország feldarabolásának hóhérpallosát jelentette.
A történelmi képregények elkötelezett grafikusa lettem
Tizenéves koromtól kezdődően minden igyekezetemmel a történelem eseményeire koncentráltam, sokat olvastam, térképeket böngésztem (pl. Petőfitől olvastam, hogy „Négy nap dörgött az ágyú Vízakna s Déva közt…”) megkerestem a térképen a helységneveket, így lett számomra ismerős Erdély, Kárpátalja, a Felvidék, a Délvidék és az Őrvidék vagyis az egységes Magyarország. 13-14 éves lehettem ekkor. Édesanyámtól örökölt rajzkészségem kiváló tanáraim – Weywara Vilmos, Zágon Gyula – segítségével tovább fejlődhetett, 1957-ben láttam hazánkban először képregényt, s ekkor határoztam el, hogy nekem történelmi témákat kell „képregényesíteni”. Ismert ideológiai gátak miatt csak húsz évnyi várakozás után jelenhetett meg, 2004-ben a Szigetvár ostroma, 2011-ben pedig az Elfeledett hősök.
Miért a Trianon téma?
A Trianon kód c. munkám megvalósítását nemcsak a gyászos évforduló inspirálja, hanem az úton-útfélen tapasztalható tudatlanság, s az ebből fakadó ostoba közöny. Tudom persze, hogy ami 1920 táján égő seb és maró fájdalom volt az akkori lakosságnak, az ma már csak keserű emlékezés lehet, vagy valami olyasmi, hogy „nem szabad beszélni róla, de mindig gondolni kell rá”.
Bár a trianoni téma megrajzolásának szándéka nem lehet más, mint az ez iránt érdeklődőket a komoly, hiteles történeti munkák megismerése felé terelni, mégis fontos e tekintetben is a hitelesség. A Trianon kód nem akar más lenni, mint a tragikus múlt grafikákkal kiegészített szöveges kapcsolódása a jelenhez. E vonatkozásban fontos, hogy a megrajzolt történelmi személyek dialógusai valósághűek legyenek. Ezt igazolandó sok helyütt kompozíción kívüli idézeteket, véleményeket és különféle sajtótermékek akkori, tanulságos cikkeit helyeztem el. A képregények történelmi témája nem lehet tudományos igényességű dolgozat, ez a történelem kutatók, elhivatott szakemberek dolga. Azt a tényt azonban ebben a munkában is világossá kell tenni: gróf Tisza István miniszterelnök nem a háború kirobbantója, hanem mindvégig ellenzője volt. Vagy: gróf Károlyi Mihály naív bizakodása az antant jóindulatában Magyarország iránt tragikusnak bizonyult. Belgrádi tárgyalását Franchet d’Esperey tábornokkal szó szerint idézem. Nyilván ez a kudarc érlelte meg lemondását és adta át a kormányzást Kun Bélának, aki – miközben a hátország a Szamuely vörös terrorjától rettegett – a Tanácsköztársaság hadseregével kiverte a cseheket a Felvidék egy részéről. Megemlítendő, hogy az antant hadicéljai között nem szerepelt a Monarchia, ezen belül Magyarország feldarabolása. Ez Masaryk, Beneš, Pasic szívós aknamunkájának és Bratianu taktikai hazudozásának „köszönhető”. Horthy Miklós személye (Hortyról megjelent reprint kiadványunk: Walzer Kelemen: Kormányzónk) volt az egyetlen elfogadható politikai tényező az antant számára a magyarországi káosz felszámolását illetően. Miután kormányzóvá választották, Magyarország huszonöt évét, negyedszázadát képviselte, hazánk történelmének része lett.
Történelmi források
A rádióban ritkán elhangzott trianoni beszélgetéseket „ellesve” jegyzeteltem, amit úgy éreztem, érdemes. Szorgosan néztem Dr. Kun Miklós és Dr. Szakály professzor urak előadásait a tv-k műsorán, érdekes dolgokat kaptam diktafonvégre. Így felvértezve olvastam végig Gosztonyi Péter berni történész A kormányzó Horthy Miklós könyvét, Balla Antal: A legújabb kor világtörténete (Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, Bp., 1937)
Gabányi János: A világháború története, utolsó felvonások (Viktória nyomda Budapest)
Pesti Hírlap Naptár 1914-1917 számai
Érdekes Ujság 1915 -1916-1917
Tolnai Világlapja
Szigetvári Békenaptár 1920
Trianoni szemle folyóirat példányaiban fellelhető szemelvények stb.
Mindezek tanulmányozása után láttam munkához párhuzamosan a grafikákkal – jobb, ha látom milyen szöveg hova kerül – a dramaturgiai feladat számomra így könnyebb.
Ami a Trianon kód c. képregény megjelenését illeti, nem csak ismerőseim, hanem a szigetvári közönség is várja csakúgy, mint a Krúdy Társaság, a „Kisváros Pipaklub” és a szigeti Vár Magisztrátusa. Még meg kell említenem, hogy teóriám szerint a Trianon kód első gombját Benes, a másodikat Clémanceau, a harmadik, végzetes gombot maguk a békeditátum határozatai „nyomták” megbélyegzésként hazánkra! Vagyis ily módon eleve kódolva volt Magyarország megcsonkítása.
