Húsvét Nagypéntek
Húsvét
Dr. T. Túri Gábor írása
II. rész
Nagypéntek
(Az I. rész Húsvét Nagycsütörtök)
Mit is jelent ez az ünnep, mit is jelent ez a szó, csodálatos ősi nyelvünk értelmezésében, nekünk magyaroknak?
Jelenti a HÚS-t, földre szállt isteni szellem megtestesülését – azt akin keresztül, március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, az „ige megtestesült“ és közénk született –, vagyis Jézust. És jelenti azt a Jézust, aki végül el-VÉT-etett, vagyis ellenségei által megöletett.
HÚS-VÉT
Ezért ezen a napon, vagyis ezen a Nagypénteken, mi keresztények nem eszünk HÚST… ezzel is kifejezve, hogy mi nem vesszük el ezt a HÚS-t a világ asztaláról, amit egykor egy másik nép, Jézus ellenségei, ezt közel 2000 éve megtették. De ugyanakkor más oldalról is megközelíthetjük ünnepünk ezen szavát és annak misztikus értelmét. Mert számunkra a HÚS evése, az VÉT-ek a mai napon.
Mi csak HAL-at ehetünk, amely a HAL-ak világhónapjába lévő emberiségnek 2000 éve a szokása… Hiszen Jézus tanítványai is HAL-ászok voltak és Jézus szimbolikus jele is a HAL volt…
Az a HAL, amely előrevetítette Jézus sorsát is, amit értünk vállalt, hiszen meg-HAL-t és feláldozta önmagát. Megfeszítették. Engedte, hogy megfeszítsék…
Engedte, hogy a KERESZT-re feszítsék… Arra a jelre, amely évezredekkel előtte is már a FÖLD jele volt… A kör és benne az egyenlő szárú kereszt. A magyar KÖRKERESZT. A KÖR, amely egy kereszttel van fel-OSZT-va.
Ami, nyelvünk kódolásában: KÖR-OSZT, vagyis kereszt jelentésű. Így mi vagyunk az egyetlen nép, amelyik nyelvével képes megfejteni a „kereszt“, „krist“ jelentését és úgy értelmezheti, mint azt egykor Jézus is értelmezhette. Mert ennek az ősi hitnek volt a követője Jézus, amikor már tanulmányait az akkor pártiai Szippárban végleg befejezte, ahonnan születését köszöntve három évtizeddel korábban a „Napkeleti Bölcsek“ is elindultak hozzá. Az itt szerzett tudásával 30 éves korában Izraelbe érkezett és igyekezett a szeretet vallását és filozófiáját az itt élő, máshitű népnek átadni…
Ez volt az önként vállalt küldetése!
És végül, a sors kifürkészhetetlen akaratából, egy ugyanilyen KERESZT-re feszítették meg az ellenségei… Jézust megfeszítették a KÖR-OSZT-ra, arra az ősi jelre, ami a FÖLD-et és az örök életet jelenti… Ezért él még ma is bennünk Jézus, mint az örök TAN-ító, a TAN-ár. Aki TAN-ított bennünket az ISA, vagyis a szellem TAN-ára, amit mi magyarok IS-TAN néven nevezünk és jelenti számunkra a szellem Tanát, az IS-TEN-t.
Ebben hiszünk és ezért ez a mi ISTEN-ünk… A Szellem, aki minden ÉLŐ-nek is alkotója. Ezért nevezzük őt ÉLŐ-ISTEN-nek. És így hívta maga a keresztrefeszített Jézus is az ő Atyját: ÉLI… ÉLI !
„Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában… “ imádkozták az apostolok arámi nyelven…, amely a mi rokon magyar nyelvünkön így hangozhatott: „Hiszek egy Is-tan-ban és a mindenható Atyában…”
És ebben hitt Jézus is, akit a mai napon megfeszítettek… azok, akik nem ebben az Atyában hittek. És ezt imádkozzuk mi is, a mai napon a templomainkban, ahol ma nincs mise, csak liturgia és áldoztatás. Nincs mise, mindaddig, amig Jézus föl nem támad, ami majd okot ad az örömre és az ünneplésre. Ez a „csonka mise” visszatükrözi lelkünk állapotát, hiszen mi is csonkák vagyunk… megölték Urunkat, Jézust.
Jézusnak a keresztről lecsöppenő vérét egykor szomjasan itta magába a föld… Az a föld, amelynek jele az osztott kör, vagyis a KÖROSZT… A keresztről a körosztra folyt Jézus vére. Így vált Jézus vértanuvá, miértünk. Ennek a vöröslő vértanuságnak az emlékére, a mai napon a pap is vörös öltözékben végzi a szertartást. Még mindíg csend van a templomban. Nem énekelünk és nem szólal meg az orgona hangja sem. Majd az oltáron üresen álló tabernákulum előtt leborul a pap, arcát a földhöz érinti, amely egykor felszívta Jézus vérét, majd felolvas a Passióból, Jézus szenvedéstörténetéből…
T. Túri Gábor
A cikk folytatása itt olvasható: Húsvét vasárnap
A szerző nálunk megjelent könyve: Nyisd fel a szemed és lássál